Detailansicht:
| Fővárosi Ítélőtábla ítélete | |
| Veröffentlichungsdatum: 03.12.2008 | |
| Auftragsart: Sonstiges | Angebotsfrist: - |
| Region: Ungarn | I.D.: 3963369 |
| Art der Bekanntmachung: Sonstige Information | |
| Kurzbeschreibung: A Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti 37. számú Ügyvédi Iroda (1064 Budapest, Podmaniczky u. 65., ügyintéző ügyvéd: dr. Kővári Sándor) által képviselt Geodéziai és Térképészeti Zrt. (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) felperesnek a dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a Darázs, Szabó és Társai Ügyvédi Iroda (1146 Budapest Ajtósi Dürer sor 31., ügyintéző ügyvéd: dr. Szabó Dénes László) által képviselt Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2008. évi április hó 10. napján kelt 25.K.32.083/2007/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2008. évi október hó 8. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: | |
Was möchten sie tun?
 als PDF lokal speichern |
 in HTML lokal speichern |
 Druckversion anzeigen |
als E-Mail versenden
|
||
Vollständiger Bekanntmachungstext |
|
Fővárosi Ítélőtábla, 19737/2008, 4.Kf.27.389/2008/6. számú ítélete Fővárosi Ítélőtábla ítélete Szöveg: Fővárosi Ítélőtábla 4.Kf.27.389/2/2008/6. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Budapesti 37. számú Ügyvédi Iroda (1064 Budapest, Podmaniczky u. 65., ügyintéző ügyvéd: dr. Kővári Sándor) által képviselt Geodéziai és Térképészeti Zrt. (1149 Budapest, Bosnyák tér 5.) felperesnek a dr. Puskás Sándor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit körút 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, amely perbe a Darázs, Szabó és Társai Ügyvédi Iroda (1146 Budapest Ajtósi Dürer sor 31., ügyintéző ügyvéd: dr. Szabó Dénes László) által képviselt Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2.) az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozott, a Fővárosi Bíróság 2008. évi április hó 10. napján kelt 25.K.32.083/2007/3. számú ítélete ellen a felperes által 4. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2008. évi október hó 8. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 24.000 (azaz huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alpresi beavatkozó, mint ajánlatkérő, 2004. november 18-án indított hirdetmény közzététele nélküli egyszerű közbeszerzési eljárást. A felhívás VI.4. Egyéb információk 5. pontja szerint az ajánlattevőnek az ajánlatában nyilatkoznia kell a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70.§-ának (1) bekezdésében foglaltakra vonatkozóan (teljességi nyilatkozat), a 10. pont szerint pedig csatolni kellett a szerződéstervezet értelemszerűen kitöltött és cégszerűen aláírt példányát. A beérkezett ajánlatok közül a felperesét érvénytelennek minősítették, mivel nem nyilatkozott a Kbt. 70.§ (1) bekezdésének megfelelően. A felperes több irányú jogorvoslati kérelmében azért is kérte a közbeszerzést lezáró döntés megsemmisítését, mert ajánlatának részét képező, tartalmilag kitöltött és cégszerűen aláírt szerződéstervezet becsatolásával eleget tett a Kbt. 70.§ (1) bekezdésében foglaltaknak. Az alperes a 2005. február hó 2-án kelt D.1/7/2005. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét teljes körűen elutasította. A teljességi nyilatkozatra megállapította, hogy az ajánlatkérő alperesi beavatkozó a Kbt. kogens szabályainak idézésével kifejezett nyilatkozatot kért, azonban a szerződés tervezet cégszerű aláírása esetleg csak ráutaló magatartásnak minősülhet. A szerződés tervezetének aláírásával az ajánlattevő jelzi, hogy a szerződés feltételeit elfogadja, de az ajánlati felhívás tartalmazhat olyan feltételeket, amelyek a szerződésbe már nem kerültek bele. Az "ajánlattevőknek konkrét és kifejezett nyilatkozatot kell tenniük a Kbt. 70.§ (1) bekezdésében megköveteltekre.” Teljességi nyilatkozat hiányában az alperesi beavatkozó jogszerűen minősítette a felperes ajánlatát a Kbt. 88.§-a (1) bekezdésének f/ pontja alapján érvénytelennek. A felperes keresetében az alperesi határozat bírósági felülvizsgálatát arra hivatkozással kérte, hogy az alperesi beavatkozó megsértette a Kbt. 70.§ (1) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 88.§ (1) bekezdés f/ pontját. A cégszerűen aláírt szerződés tervezet benyújtásával eleget tett a Kbt. 70.§-a (1) bekezdésében foglaltaknak, ugyanis a szerződésnek elválaszthatatlan része az ajánlati felhívás, és a vállalkozó részletes ajánlata. Hivatkozott a Közbeszerzések Tanácsa Főtitkárának T/5-12-288-2/2005. számú tájékoztatásából arra, hogy a Kbt. 70.§ (1) bekezdés szerinti kötelezettség szempontjából irreleváns az, hogy a Kbt. által rögzített nyilatkozatok az ajánlatban egy helyen, vagy elkülönülten találhatók-e meg, az ajánlatot egységes iratként kell figyelembe venni. Az alperes és az alperesi beavatkozó egyaránt a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy a Kbt. 70.§ (1) bekezdés szerinti nyilatkozat több a cégszerűen aláírt szerződés tervezetnél. A jogszabályhely első mondata szerinti tartalmi és formai követelményeknek való megfelelőségre is ki kell terjednie a nyilatkozatnak, amit a felperes nem csatolt. Az alperesi beavatkozó kiemelte, hogy nem csatolta a felperes a teljességi nyilatkozatot és ezért lett az ajánlata érvénytelen. Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetlevelét. Megállapítása szerint a felhívás egyértelműen rendelkezett arról, hogy nyilatkozni kell az ajánlatban a Kbt. 70.§ (1) bekezdéséről. Ez azt jelenti, hogy az ajánlattevőnek egyrészt arról kell nyilatkozatot tenni, hogy a felhívásban és dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények szerint készítette el és nyújtotta be nyilatkozatát, másrészt az ajánlattevőnek kifejezetten nyilatkoznia kell az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. Sem a Kbt. sem az alperesi beavatkozó nem írta elő, hogy az elfogadó nyilatkozatot milyen formában kell elkészíteni, de a Kbt. egyértelműen tartalmazza a "kifejezett” nyilatkozat követelményét. Ebből az következik, hogy az ajánlatnak részét kell hogy képezze az ajánlattevő erre vonatkozó világos, félreérthetetlen, határozott kijelentése. Az kétségtelen, hogy ellenkező előírás hiányában a nyilatkozatot tárgyanként külön-külön iraton is megteheti az ajánlattevő, amint ezt a Közbeszerzések Tanácsának Főtitkára is rögzítette. Formakényszer hiányában tehát mind együttesen mind külön-külön lehetett volna nyilatkozni, de arra nem volt lehetőség, hogy az ajánlattevő egyáltalán ne csatoljon nyilatkozatot. Ez pozitív tevőleges magatartás, így passzív ráutaló magatartással, az aláírt szerződéstervezettel, nem helyettesíthető. Egyébként az ajánlattevői nyilatkozat és a szerződés tervezet egymástól teljesen eltérő tartalmú irat, azokról a Kbt. is külön rendelkezik. Ezen iratokat az alperesi beavatkozó maga is más tartalommal töltötte meg: míg a Kbt. 70.§ (1) bekezdés szerinti teljességi nyilatkozat megtételéről a VI.4. Egyéb információk 5. pontjában rendelkezett, addig a 10. pont hatodik francia bekezdésében írta elő a kitöltött és cégszerűen aláírt szerződés tervezet csatolásának kötelezését. Így az ajánlattevői nyilatkozat és a szerződés tervezet nem mosható össze, az egyik a másikkal nem helyettesíthető. A cégszerűen aláírt szerződés tervezet a szerződéses feltételek elfogadását jeleni, nem értékelhető az ajánlati felhívás feltételeire vonatkozó kifejezett nyilatkozatként. Mindez akkor is így van, ha nem vitás az, hogy a felperes célja ténylegesen mindezek teljesítésére irányult. A kifejezett nyilatkozat hiánya az ajánlat érvénytelenségét eredményezi. A felperes fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének a kereseti kérelem szerinti megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint a Ptk. rendelkezései alapján az aláírt szerződés tervezetet nem lehet ráutaló magatartásnak minősíteni: a cégszerűen aláírt és értelemszerűen kitöltött egyoldalú kötelezettségvállalás egyértelmű akaratnyilatkozat. Amennyiben ezen módon a szerződés feltételeit elfogadja, úgy mindenképpen tartalmilag is elfogadja a Kbt. 70.§-ának (1) bekezdésének mindhárom elemét. Az elsőfokú bíróság helyt adott az alperes azon előadásának, miszerint a nyilatkozatnak formai feltételekre is kell vonatkozni, holott ilyen a határozatban még nem szerepelt. Ez a Kbt. kötelezően kogens értelmezésével szemben kiterjesztő értelmezés. Fogalmilag is kizárt és lehetetlen arra az általános követelményre nyilatkozni, hogy " az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészíteni és benyújtani”. Ha komolyan vennénk az alperes érvelését, akkor egy utólag érvénytelennek bizonyuló - tartalmi és/ vagy formai követelményt megsértő - felhívásra tett ajánlat valótlan teljességi nyilatkozatot tartalmazna. A Közbeszerzések Tanácsa Főtitkárának állásfoglalása szintén csak a Kbt. 70.§ (1) bekezdésének második fordulatára hivatkozik. Az alperes pontosított ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte, ismertetve annak, álláspontja szerint helyes, indokait. Ismételten hangsúlyozta, hogy a Kbt. kifejezett nyilatkozatot követel meg az ajánlattevőtől, így ez a nyilatkozat más célú, más funkciójú okirat aláírásával, adattartalmával az ajánlattevő feltehető szándékával, vagy az eset összes körülményeinek figyelembe vételével nem pótolható. Az alperes tárgyalás tartását kérte. Az alperesi beavatkozó nem tett észrevételt. A felperes a másodfokú tárgyalás napját megelőző napon a tárgyalás elhalasztását kérte. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. (a továbbiakban: Pp.) 239.§-a folytán a másodfokú eljárásban is alkalmazandó Pp. 151.§-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a tárgyalást a feleknek a kitűzött határnap előtt legkésőbb nyolc nappal előterjesztett, indokolt közös kérelmére - az új tárgyalási határnap kitűzésével egyidejűleg - elhalasztja. Később előterjesztett közös kérelemre a tárgyalás csak kivételesen fontos okból halasztható el. A Pp. ezen rendelkezéséből következően a tárgyalást megelőzően előterjesztett egyoldalú kérelemre a tárgyalás elhalasztására nem kerülhet sor. Ezért a Fővárosi Ítélőtábla elutasította a felperes kérelmét és a kitűzött napon elbírálta fellebbezését. A felperes fellebbezése nem alapos. Az elsőfokú bíróság az alapul szolgáló tényállást feltárta, abból megalapozott következtetést vont le. Indokaival a Fővárosi Ítélőtábla egyetért. A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel a másodfokú bíróság a következőket emeli ki. A Kbt. 88. §-a (1) bekezdésének f/ pontja alapján az ajánlat érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlati felhívás időpontjában hatályos Kbt. 70.§-ának (1) bekezdése szerint, az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra. A Kbt. 3.§-a szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A felperesi fellebbezésben foglaltakkal szemben a Kbt. 70.§-a (1) bekezdésére nézve semmiben nem enged teret a Ptk. normáinak: ezért nem alkalmazható a teljességi nyilatkozatra a Ptk. szerinti akarati elv. Ezen túlmenően kiemeli a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletéből, hogy a felhívásnak megfelelő ajánlatban önállóan, a teljességi nyilatkozattól függetlenül csatolni kellett a szerződéstervezet cégszerűen aláírt példányát, azaz az egyik okirat a másikkal már ez okból sem helyettesíthető. A Kbt. 70.§-a (1) bekezdése első mondatának tartalmára figyelemmel sem az alperes, sem az előadását megalapozottnak tekintő elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a határozati megállapításon, a "formai” megfelelőségre vonatkozó megállapításokkal. Az alperesi beavatkozó ajánlati felhívásában a Kbt. 70.§ (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot kívánta meg, az alperesi határozat szerint az "ajánlattevőknek konkrét és kifejezett nyilatkozatot kell tenniük a Kbt. 70.§ (1) bekezdésében megköveteltekre.”. Helytállóan járt el az elsőfokú bíróság is, amikor azt rögzítette, hogy az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények szerint kell elkészíteni és benyújtani a nyilatkozatot. Az ajánlati felhívásban egyrészt ugyanis nem csak tartalmi, hanem formai feltételek is támaszthatók, és a teljességi nyilatkozatnak ki kell térni az ajánlati felhívás formai feltételeinek elfogadására is. Másrészt az ajánlati felhívás/dokumentáció magára a teljességi nyilatkozatra is előírhat formai feltételeket. Ezen lehetőségre egyébként a Közbeszerzések Tanácsa Főtitkárának a felperes által csatolt tájékoztatása is utalt a 2. oldal első bekezdésében. A perbeli ajánlati felhívás mellett az elsőfokú bíróság elfogadta a felperes előadását: az ajánlati felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatásra vonatkozó kifejezett nyilatkozatok megtételére az alperesi beavatkozó ajánlati felhívásának esetében nem volt formai előírás. A felperes azonban semmilyen teljességi nyilatkozatot nem csatolt ajánlatához, amely így a Kbt. 88.§-a (1) bekezdésének f/ pontja alapján érvénytelen lett. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 254.§-ának (3) bekezdése alapján, helyes indokainál fogva, helybenhagyta. Az alperest megillető másodfokú perköltségről a Pp. 78.§-ának (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezett a Fővárosi Ítélőtábla, míg a felperes a 6/1986. (VI.26.) IM számú rendelet 13.§-ának (2) bekezdése alapján viseli a fellebbezési illetéket. Az alperesi beavatkozó részére másodfokú perköltség nem merült fel, így arról külön rendelkezni nem kellett. Budapest, 2008. évi október hó 8. napján Dr. Rothermel Erika s.k. a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva s.k. előadó bíró, Dr. Losonczy Erzsébet s.k. bíró |
 nach oben
 zurück zur Ergebnisliste
|